1) A 90 napon túli késedelemben lévő kitettség, ha a késedelmes rész jelentős. 2) Ha az adós pénzügyi helyzetének vizsgálata alapján feltételezhető, hogy a fedezetek realizálása nélkül az adós nem lesz képes kötelezettségeinek összegét teljes egészében visszafizetni, függetlenül attól, hogy a követelés késedelmes-e, illetve a késedelem milyen régóta áll fenn. 3) Az Európai Parlament és a Tanács 575/2013/EU rendelete (CRR) szerint nemteljesítő követelésnek (defaulted) minősül. 4) Amennyiben fennáll annak a kockázata, hogy az ügyfél (a garantált fél) a pénzügyi garanciát lehívja. 5) A nem garanciának minősülő, mérlegen kívüli tételek, ha azok lehívása vagy egyéb felhasználása olyan kitettséghez vezetne, amely esetében fennáll annak a kockázata, hogy a biztosíték érvényesítése nélkül azokat nem fogják teljes egészében visszafizetni. 6) A kitettségek ügyletszintű besorolásakor az intézmény az egy ügyféllel szemben fennálló, valamennyi mérlegben kimutatott követelését és mérlegen kívüli kötelezettségvállalását nemteljesítőnek tekinti, ha az adott ügyféllel szembeni, 90 napon túli késedelemben lévő, mérlegben kimutatott követeléseinek bruttó értéke meghaladja az adott ügyféllel szembeni összes, mérlegben kimutatott követelése bruttó értékének 20 százalékát.
Források:
Bankszövetség (2018): Bankmenedzsment – Banküzemtan. Szerk.: Kovács L. – Marsi E., pp. 80.
https://www.bankszovetseg.hu/Public/publikacio/Bankmenedzs_bank%C3%BCzemtan.pdf
2022. 10. 21.
39/2016. (X. 11.) MNB rendelet a nem teljesítő kitettségre és az átstrukturált követelésre vonatkozó prudenciális követelményekről.
https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a1600039.mnb
2022. 10. 21.
