Azok az értékpapírok, amelyek értékesítésből származó forrásait olyan beruházásokra kell fordítani, amik környezetvédelmi, illetve környezeti fenntarthatósági céllal bírnak, azaz „zöldek”. Ilyen területek például a megújuló energia kapacitásának bővítése, az energiahatékonyság javítása, a vízgazdálkodás, a fenntartható mezőgazdaság, az erdőgazdálkodás, a halászat, a biodiverzitás megőrzése, a hulladékkezelés, az ipar gyártási folyamatainak vagy éppen a közlekedés, illetve a szállítás zöldítése. Zöld kötvényeket kibocsáthatnak államok, kormányzati hátterű szervezetek, pénzügyi intézmények és vállalatok is.

Egy másik definíció szerint a zöld kötvények olyan értékpapírok, melyek esetében a kibocsátó vállalja, hogy a kötvénnyel gyűjtött forrásokat környezetvédelmet, környezeti fenntarthatóságot szolgáló, azaz „zöld” beruházásokra, projektekre fordítja. A történelem során az első zöld kötvényeket multilaterális fejlesztési bankok bocsátották ki: a sort az Európai Beruházási Bank kezdte 2007-ben, melyet már a következő évben követett a Világbank kibocsátása. A 2010-es években aztán dinamikusan szélesedni kezdett a kibocsátók köre, és egyre több vállalat is a zöld kötvények kibocsátói közé lépett, majd városok vagy tartományi, tagállami önkormányzatok, illetve ezek közműcégei, sőt kereskedelmi bankok is erre az útra tértek.

Források:

MNB Fogyasztóvédelem, Pénzügyi Navigátor (2022): Kisbefektetőként mit érdemes tudni a „zöld befektetésekről”?

https://www.mnb.hu/fogyasztovedelem/csaladi-zold-penzugyek/zold-penzugyi-megoldasok/zold-befektetesek/kisbefektetokent-mit-erdemes-tudni-a-zold-befektetesekrol

2022. 10. 21.

MNB (2020): A magyarországi zöld kötvénypiac beindításának lehetőségei. pp. 4. Forrás:

https://www.mnb.hu/letoltes/a-magyarorszagi-zold-kotvenypiac-beinditasanak-lehetosegei.pdf

2022. 10. 21.