A működési kockázat jogszabályi definíciója szerint a nem megfelelő vagy rosszul működő belső folyamatokból és rendszerekből, személyek nem megfelelő feladatellátásából vagy külső eseményekből eredő veszteség kockázata, amely magában foglalja a jogi kockázatot is.

Másképpen: azokat a lehetséges veszteségeket foglalják magukban, amelyek az alkalmazott rendszerek hiányosságai, a vezetési hibák, a hiányos ellenőrzés, a csalások vagy az emberi mulasztások miatt következnek be. Általánosan megfogalmazva, az irodai háttérmunka (back office) által okozott bármilyen probléma, amely az ügyletek rögzítésével vagy lebonyolításával kapcsolatos. A működési kockázatok közé sorolható a csalás, amikor a kereskedők szándékosan meghamisítják az információkat, illetve a technológiai kockázat is, amely abból adódik, hogy az alkalmazott rendszereket meg kell védenünk az illetéktelen behatolástól és a hamisítástól. Itt említendők még a rendszerhibák, a természeti csapások által okozott veszteségek vagy a kulcspozíciót betöltő személyek balesetei is. A működési kockázatok elleni legjobb védekezés magában foglalja a többszörös rendszerek kialakítását, a felelősségi körök erős belső ellenőrzés melletti világos elkülönítését és a váratlan helyzetre való folyamatos felkészülést. Az értékelési kérdések során is keletkezhetnek működési problémák. Modellkockázatról beszélünk akkor, ha a pozíciónk értékeléséhez felhasznált modell hibás. A modellkockázatok elleni védekezés érdekében a modelleket, ha lehetőség van rá, független, piaci árakon alapuló vizsgálatoknak kell alávetnünk, emellett használhatjuk a mintán kívüli becsléseken alapuló objektív értékelési módszert is.

Források:

Bankszövetség (2018): Bankmenedzsment – Banküzemtan. Szerk.: Kovács L. – Marsi E., pp. 101.

https://www.bankszovetseg.hu/Public/publikacio/Bankmenedzs_bank%C3%BCzemtan.pdf

2022. 10. 21.

Philippe Jorion (1999): A kockáztatott érték. Panem kiadó. pp. 34.