Külső gazdasági, vagyis túlcsordulási hatás következik be, amikor a termelés vagy a fogyasztás járulékos költségeket vagy előnyöket okoz másoknak, mégpedig úgy, hogy azokat okozóik nem fizetik meg. A külső gazdasági hatás a gazdaság egyik szereplőjének a magatartása által másik szereplő jólétében előidézett olyan hatás, amely nem jelenik meg a piaci tranzakciókban. A külső gazdasági hatások pozitívak (kedvezőek) vagy negatívak (kedvezőtlenek) lehetnek. Pozitív (kedvező) külső hatás esetében az érintettekre pozitív hatással van az adott externália. Amennyiben gazdálkodót érint, akkor profitját, amennyiben a fogyasztóra hat, akkor jólétét növeli.

Más megfogalmazásban: a külső hatást kiváltó tevékenység növeli az általa érintett gazdasági szereplő tevékenységének eredményességét vagy hasznosságát. (Például a kertész hasznot húz a szomszéd méhész tevékenységéből, akinek a méhei elvégzik a beporzást anélkül, hogy ez a méhész szándékában állna.)

Források:

Bora – Korompai (2003): A Természeti Erőforrások Gazdaságtana és Földrajza. Aula kiadó.

Szlávik J. (2019). Fenntartható gazdálkodás. Wolters Kluwer Kft..

https://doi.org/10.55413/9789632958200

2022. 10. 17.