Allokációs funkció alatt a gazdaság hatékony működésének elősegítését értjük. A megfelelő piaci allokációs mechanizmusok hiányában az állam biztosítja azokat a termékeket/szolgáltatásokat, amiket a magánszféra nem képes vagy nem hajlandó előállítani. E javak kínálata és fogyasztása az államnak köszönhetően közelebb kerül a társadalmilag optimális mértékhez. Az allokációs funkció kapcsán két jelenséget érdemes tárgyalni: a közjavak (mint például a honvédelem) és az externáliák (környezeti szennyezés) problematikáját. Előbbi esetében a piac azért vall kudarcot (vagyis nem állít elő annyi terméket/szolgáltatást, mint ami társadalmilag kívánatos volna), mert az adott termék használatának adagolása nem valósítható meg (azaz a nem fizetők nem zárhatók ki a termék fogyasztásából), illetve a használat adagolása célszerűtlen is volna, mivel a fogyasztók amúgy sem versengenek egymással a termék fogyasztásában. Közjavak esetén tehát a fogyasztásból való kizárás egyfelől lehetetlen, másfelől pedig célszerűtlen. Ha egy jószág ilyen karakterisztikákkal jellemezhető, akkor megerősödik a potyautas magatartás: az egyének nem hajlandók fizetni az adott termék előállításáért. Ha minden racionális egyén így gondolkodna, akkor nem kerülne előállításra a kívánt termék. E kudarcot az állam úgy orvosolhatja, hogy a kötelezően kivetett adókból maga állítja elő a keresett terméket/szolgáltatást. A kormányok ezért gyakorta egyfajta jövedelem-újraelosztásként, illetve a szociális, jóléti politika részeként is értelmezik egyes közjavak biztosítását. Externáliákról pedig akkor beszélhetünk, ha a piaci ár nem képes az adott termék vagy szolgáltatás előállításának teljes költségét, vagy fogyasztásának teljes hasznosságát megragadni. Léteznek ugyanis olyan tevékenységek, amelyek úgy rónak pótlólagos költségeket másokra, hogy azt az előállítók semmilyen formában nem kompenzálják. Vagy ellenkezőleg, úgy részesednek valamely jószág hasznaiból mások, hogy annak előállításához ők maguk érdemben nem járultak hozzá.
Források:
Benczes I., Kutasi G. (2016). Költségvetési pénzügyek. Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789630598422
2022. 10. 17.
