Külső gazdasági, vagyis túlcsordulási hatás következik be, amikor a termelés vagy a fogyasztás járulékos költségeket vagy előnyöket okoz másoknak, mégpedig úgy, hogy azokat okozóik nem fizetik meg. A külső gazdasági hatás a gazdaság egyik szereplőjének a magatartása által másik szereplő jólétében előidézett olyan hatás, amely nem jelenik meg a piaci tranzakciókban. A külső gazdasági hatások pozitívak (kedvezőek) vagy negatívak (kedvezőtlenek) lehetnek. Negatív (kedvezőtlen) külső hatásról akkor beszélünk, amikor az érintett fél kárt szenvedett a külső hatás következtében. Ez lehet monetárisan (közvetve vagy közvetlenül) meghatározható vagy pénzben nem mérhető.

Más megfogalmazásban: a külső hatást kiváltó tevékenység csökkenti az általa érintett fél tevékenységének eredményességét vagy hasznosságát. (Például a méhész tevékenysége zavarhatja a szomszédos üdülő vagy cukrászat működését még akkor is, ha ez nem áll szándékában.)

Források:

Bora – Korompai (2003): A Természeti Erőforrások Gazdaságtana és Földrajza. Aula kiadó.

Szlávik J. (2019). Fenntartható gazdálkodás. Wolters Kluwer Kft..

https://doi.org/10.55413/9789632958200

2022. 10. 17.